10 év garanciaAz ablakklíma az ablakba beépített léghűtő berendezés, amely kis teljesítményű, egyetlen egységből áll (monoblokk). Az ablakklíma egyik része leadja, míg a másik elvonja a hőt a helyiségből. Hátránya, hogy működése viszonylag hangos. Előnye, hogy telepítése egyszerű. Napjainkban nem nagyon alkalmazzák.
A klíma készülékben levő aktív szénszűrő kiszűri a mikroszkopikus szennyeződéseket, a kellemetlen szagokat, valamint a gázok egy részét.
Az éjszakai üzemmódban a klíma berendezés automatikusan magasabbra emeli a beállított hőmérsékletet, hogy kellemes környezetet biztosítson az alváshoz.
Ez az érték a berendezés teljes teljesítmény együtthatója a teljes fűtési szezonra vonatkozóan (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési szezonra vonatkozik). A tényező kiszámításához az éves referencia fűtési igényt el kell osztani a fűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.
A hagyományos AC-ventilátorral ellentétben, az EC-ventilátor egy egyenáramú elektromágneses DC-motorral rendelkezik, amely nem érzékeny a feszültségingadozásokra, hosszú élettartamot biztosít, folytonosan szabályozható sebességet és csendes működést tesz lehetővé. Magas hatásfokának köszönhetően az EC-ventilátor csökkenti a klíma üzemeltetési költségeit is.
Ez az érték a berendezés teljes energiahatékonysági tényezője, amely a teljes hűtési szezonra vonatkozik. A tényező kiszámításához az éves hűtési igényt el kell osztani a hűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.
Energiaosztály:
A:EER > 3,20
B:3,20 > EER > 3,00
C:3,00 > EER > 2,80
D:2,80 > EER > 2,60
E:2,60 > EER > 2,40
F:2,40 > EER > 2,20
G:2,20 > EER
Ventilátor-hőcserélő, vagyis olyan megoldás, amely kompresszort nem tartalmaz, hanem a víz hűtő vagy fűtő hatását használja ki. Egy négycsöves fan coil rendszer segítségével gazdaságosan megoldhatóak családi házak, társas házak, irodaépületek fűtési és hűtési igényei.
A készülék szabályozása a kompresszor ki /bekapcsolásával történik. Nem energiatakarékos megoldás.
A hűtő körfolyamat alkatrésze, amely biztosítja, hogy az elpárologtatóba csak folyékony halmazállapotban jusson be a hűtőközeg.
A közvetett elpárologtatós hűtési körfolyamathoz a folyadékhűtő szolgáltatja a másodlagos közvetítő közeget, vagyis a hideg vizet. Jellemző előremenő/visszatérő értékpár 7/12 oC.
Dimenzió nélküli fizikai mennyiség, a decibel és a hallható frekvenciatartományokra jellemző logaritmikus viszony jele. A dB mérőskála a hallásküszöbnek megfelelő Lp = 0 értéktől a fájdalomküszöbig, azaz L = 20 lg (2 × 108/2 × 10) = 140 dB-ig terjed.
Lw = 10lgP/P0 (dB)
A vonatkoztatási érték: 10-12 W.
A hangteljesítményszint csak az adott hangforrásra jellemző, nem függ más tényezőktől, pl. az elnyeléstől.
A fűtésre is alkalmas, ún. hőszivattyús klíma készülékekben található egy fordított hűtőkör, ez biztosítja a meleget igény esetén.
A klíma készülékekben és más kompresszoros hűtő berendezésekben, egy zárt rendszerben keringetett gáz. Hűtőközegnek a könnyen cseppfolyósítható gázok alkalmasak.
Az inverter gyakorlatilag egy olyan teljesítményszabályozó, amely részleges terhelés melletti üzemeltetést biztosít. A beállított hőmérséklet fenntartásához a maximális teljesítmény töredéke is elég, mivel az inverteres klíma képes a teljesítmény növelésére vagy csökkentésére, a mért hőmérsékleti értékeknek megfelelően. A hagyományos klíma készülékekkel ellentétben, inverteres klíma esetében nincs ki/bekapcsolgatás, így rendkívül gazdaságos.
Negatív ionokkal tölti meg a levegőt, ami a friss, tiszta levegőt jellemzi.
Az izotermikus nedvesítés a víz felforralásával jár, és az így keletkező vízgőz kerül a kezelt térbe. A gőz mennyisége a levegő mennyiségéhez képest elhanyagolható, így a levegő hőmérséklete csak csekély mértékben változik.
Az ilyen klíma berendezésekben két ellentétesen forgó kompresszor van, ami garantálja a mechanikus stabilitást és az alacsony szintű rázkódást. A fordulatszám precízen szabályozható, a teljesítményigényeknek megfelelően. A kettős forgódugattyús processzor sokkal kisebb zajszintű, mint a hagyományos kompresszorok.
A levegő hatékonyabb elosztását biztosítja.os kompresszorok.
Belsőleg speciálisan felületkezelt rézcső, amelyben a hűtőgáz áramlik.
Klíma berendezésnek akkor nevezzük a készüléket, ha a négy alapvető légkezelési funkció mindegyikével rendelkezik; hűt, fűt, nedvesít és szárít.
A hűtést könnyen párolgó gáz (pl. ammónia, szén-dioxid, freon) zárt rendszerben történő elpárologtatásával, majd cseppfolyósításával végző hűtőgép.
A hűtőközeget alkotó gáz cseppfolyósítását végző berendezés.
A Golden Fin bevonat biztosítja, hogy a klíma kültéri egységének hőcserélője ne rozsdásodjon be.
Egy nagyon ritka, az úgynevezett légiós-betegség kórokozója. A legionella baktérium a nem karbantartott klíma rendszerek csepptálcájának állott vízében szaporodhat el. A kórokozó a tüdőt támadja meg, tüdőgyulladáshoz hasonló tüneteket okoz, és kezelés nélkül életveszélyes is lehet.
Olyan légtisztító berendezés, ami vízpárán fújja keresztül a levegőt, így az tisztábbá válik.
A légkezelő a légcsere előállításához szükséges mennyiségű kezelt levegő bejuttatását és az elhasznált levegő elszívását végzi. Főbb alkotóelemei: ventilátor, levegőszűrő, hűtési hőcserélő, fűtési hőcserélő, nedvesítő elem, hővisszanyerő, keverő zsaluk.
Ha a külső hőmérséklet a belső hőmérséklet szintje alá csökken, akkor a hideg és nedves levegő beáramlik a fűtött épületbe, ahol felmelegszik és kiszárad (pl. téli szellőztetés során). Ilyenkor alkalmazható légnedvesítés, amire főként az alábbi esetekben van szükség:
–Higroszkopikus, vagyis a levegő víztartalmát elvonó anyagok nagy tömegű előfordulása esetében (pl. a papír, a textil, a fa, a gyümölcsök és zöldségek, stb.),
–Statikus elektromosság előfordulása esetén,
–Komfortigényeink kielégítésére,
Alapvetően kétféle légnedvesítési megoldás van, az izotermikus és az adiabatikus elvű.
A levegőben található vízgőz mennyisége.
A relatív páratartalom (g/kg) azt mutatja, hogy a levegő mennyi vizet tartalmaz ahhoz képest, amennyit maximálisan képes felvenni az adott hőfokon. Amennyiben már nem képes több vizet felvenni, a levegő telített. A levegő lehetséges páratartalma a hőmérséklettel növekszik, vagyis pl. 1 kg 21 oC-os levegő 15,8 g vízgőzt tartalmazhat, de ue. légmennyiség –18 oC-on csak 0,92 grammot. Az ideális páratartalom a beltér esetében 40-60%.
A túl alacsony relatív páratartalom problémákat okozhat: felső légutak kiszáradása, kellemetlen közérzet, csökkenő oxigénfelvétel és -szállítás a véráramba, meghűléses megbetegedések fokozódó veszélye, száraz bőr, porképződés, repedések a faszerkezetekben, elektrosztatikus feltöltődések, a bútorok és a parketta károsodása… Ezek ellen párásítással, légnedvesítéssel védekezhetünk.
Csak átmelegedés után indul a beltéri ventilátor-fűtési üzemben.
Kompakt berendezés, amely többnyire egy egységből áll. A mobil klíma hordozható, a működés alatt falba vagy az ablakba előkészített nyíláshoz kell csatlakoztatni egy gégecsővel.
A multi-split klímáknál egy kültéri egységhez több (2-4 db) beltéri egység kapcsolódik.
Osztott klíma, amelynél a kompresszor és a kondenzátor különálló egységben, a kültéri egységben kap helyet. Előnye, hogy a légkondicionált helyiségben a zajszint alacsony marad.
A hűtőgép a külső levegő alacsonyabb hőmérsékletét kihasználja a hidegebb évszakokban, így megfelelő hőmérsékletű levegőt tud előállítani a klimatizált helyiségekben. Egy pótlólagos hőcserélő alkalmazásával a hideg víz, illetve levegő előállításának költségei az éghajlattól függően akár 50%-kal is csökkenthetők. Kellően alacsony külső hőmérséklet esetén a free cooling hőcserélője teljes mértékben átveszi a hideg víz előállítás feladatát a géptől. Ilyenkor a hűtőkör teljesen lekapcsol.
Változó hűtőközeg-áramú, freon hűtésű légkondicionáló rendszer, ahol a kültéri egységtől egy csőpár fut a beltéri egységek felé, és az ágazik le a megfelelő idomokkal a beltéri egységekhez.
